A kapu

Több mint évtizede letűnt mikrovilág körvonalai bontakoznak ki a kötet Útmutatás és festett ösvény című ciklusában foglalt novellákból, érzékletes-színesen. A fő-antihős – Zamfiri, az ifjú tárcaíró, fél-, ál-, túlművészi kör képviselője – mintegy a pillanatnak élve létezik. Fiatal tehetség, aki rosszul sáfárkodik a reábízott obulusokkal a küszöbönálló, bár nem sejtett rendszerváltozás által gyökeresen megújítandó, haláltáncot járó környezetben. A jelenbe nem tud beilleszkedni, a jövőt nem látja (később kiderül: nincs is jövője). A színhely ismerős, ugyanakkor majdnem egzotikus, csak sejthető róla, hogy jórészt Szeged; a konkrét történet sokszor abszurd befejezést nyer. – Az abszurditást végletekig fokozó Fény a semmiből ciklus tárcái bévülről mutatják a kívülről már ábrázoltakat. Láthatóvá lesz általuk: az előzőekben ábrázott életmód egyebek között milyen – a makrovilágra kiterjedő – víziókkal jár, és, legfőképp, magával a pusztulással. De nem teljes mégsem a reménytelenség. Fényforrás nincs, ám fény – ha a semmiből is – még jöhet.

 (Fülszöveg)

 

 

 

Köteteim

00ABalatonrol_halakrol.jpg01A_kozelito_haz.jpg02Balatonozasok_kora.jpg03Vizek_partjan_horgaszva.jpg04A_napfenyfolt_sulya.jpg05Mozdulatlan_eso.jpg06Naphal_lampafenyben.jpg07Tenger_a_telefonban.jpg08Balaton_hal-alom.jpg09Halak_a_varos_folott.jpg10To_a_levegoben.jpg11Gyalog_a_hidon_at.jpg12Yasmina_belem_olvas.jpg13Uszohazi_Hirek.jpg14A_kapu.jpg15Maganbirodalom.jpg